Sokféle befektetési mód létezik, sőt sokan azt hiszik, hogy befektetnek, pedig valójában nem. Amikor belevágtam ebbe, már tudtam, hogy nem szeretnék naponta több órát elemzésekkel, táblázatokkal, kimutatásokkal, statisztikákkal foglalkozni, de muszály valamilyen szinten kezembe venni a pénzügyeimet. Ez sok okból fontos mindenki számára, de gondoljunk csak az egyre bizonytalanabb állami nyugdíj rendszerre.... vagy a bankokra, biztosítókra, akik úgy vezetik meg a pénzügyileg tudatlan polgárokat, ahogy akarják. Sosem akartam nagy tőzsdecápa lenni, vagy befektetési guru, sosem szerettem hazárdírozni, de még a szerencsejátékokat sem szeretem. Így aztán egy olyan módszert kerestem, amibe nem kell több órát beleölni, nem kell miatta idegeskedni, nem kell hozzá diploma és a pénzvilág minden csínnyát kitanúlni, hanem elég akár havonta pár percet foglalkozni vele, nem túl bonyolult, és bárki számára könnyen értelmezhető.
Végül ráakadtam a passzív befektetési módra, vagy nevezhetjük lusta befektetési stratégiának is, ami pontosan azt nyújtja amire szükségem van. Sőt, még annál is jobb, mert elég akár egy évben csak egyszer foglalkozni vele, csupán az elején igényel több ráfordítást amíg megtanulja az ember. Tulajdonképpen pár hét alatt megtanulható, attól függően ki milyen alapokkal rendelkezik. Nem kell hozzá diploma, pénzügyi végzettség, csupán nyitottság és józan paraszti gondolkodás.
A passzív befektetés során nem kell részvényeket, kötvényeket válogatni, kereskedni, céget vagy grafikonokat elemezni. A passzív befektető egy előre meghatározott megoszlás szerint automatikusan vásárolja a piacot. Ez annyira jól működő stratégia, hogy sok befektetési alapot és szakértőt is felülmúl. Vagyis a legtöbb biztosítás, bankbetét, vagy nyugdíjbiztosítás amit manapság a lakosság számára kínálnak, a töredékét sem éri el annak, amit ezzel magunknak elérhetünk. Kutatások rendre azt bizonyítják, hogy az alacsony költsége miatt, hosszú távon jó eséllyel felülteljesíti a többi befektetési stratégiát. Van egy nagyon érdekes kimutatás, ami azt vizsgálta meg, hogy kik a legsikeresebb befektetők. A kimutatás, nagyon érdekes és talán vicces eredményt hozott, ugyanis azok voltak a legsikeresebb befektetők, akik nem igazán foglalkoztak a befektetéseikkel. Tehát azok akik nap mint nap törik magukat, cégeket elemeznek, kimutatásokat gyártanak, spekulálnak, folyamatosan a legjobb befektetéseket fürkészik, kereskednek, napi több órát, főállásban foglalkoznak befektetésekkel és tőzsdei kereskedésekkel, kevésbé sikeresek, mint azok, akik csak évente egyszer, vagy pár alkalommal foglalkoznak a portfóliójukkal. Sőt, a kimutatás alapján, a legsikeresebb befektetők azok voltak akik időközben elhaláloztak, vagy megfeledkeztek a befektetéseikről és abszolút nem foglalkoztak vele. Ez azért vicces, hogy aki megfeszül azért, hogy minél többet kaszáljon és minél gyorsabban meggazdagodjon, kevesebbre viszi, mint az aki "félvállról veszi" a dolgot.
Ez a fajta befektetés, valójában attól nehéz, hogy nagyon sok türelem kell hozzá és tudni kell tételnnek maradni. Olyan mint nézni, ahogy nől a fű, vagy szárad a festék. Ez a módszer kifejezetten azoknak való, akik nem akarnak sokat foglakozni a befektetésekkel, hogy a hétköznapjaik a pénzügyek körül forogjon, de szertenének egy anyagilag biztonságos jövőt és nyugdíjas éveket megalapozni, és hosszútávon gondolkodnak (minimum 10 év!). A türelem keserű növény, de a gyümölcse édes... :)
Az 1900-as években több kisebb - nagyobb buborék követte egymást. Az 1960-as években például a kis technológiai cégekben látták a nagy gazdagság reményét, mindent vettek ami valamilyen módon kapcsolódott az elektromossághoz. Ezt az őrületet a 1980-as években a biotechnológia váltotta fel, ami az 1990-es évekig tartott, amikoris a japán tőzsde...
A közlekedés és szállítmányozás, mindig is fontos része volt egy ország gazdaságának. Az 1700-as években azonban ez még igencsak gyerekcipőben járt, viszont a kereskedelem és a személyszállítás egyre nagyobb mértéket öltött. Az úthálózatok rendkívül rossz minőségűek voltak, viszont a szállítmányozást, főként lovakkal, szárazföldön lehetett csak...
Miért fontos ismerned a múltat? A kereskedés és a kapzsiság egy idősek az emberiséggel. Elképesztő bele gondolni, hogy már a Római birodalom korában is kifinomult pénzpiacok működtek. Ugyanúgy voltak pénzváltók, ahol indiai, afrikai vagy egyéb népek érméit lehetett római dénárokra váltani, akárcsak a mai modern társadalomban, működtek már bankok,...
Ha kérdés számodra, hogy kire bízhatod a befektetéseid kezelését, és még nem vagy meggyőződve róla, hogy neked kellene kézbe venned a befektetési döntéseidet, akkor feltétlen nézd meg. Megnézzük a befektetési lehetőségeket, a hozamok és költségek jelentőségét, valamint a passzív befektetési stratégia kialakulásának okait.
