A múlt tanulságai 3 - Az 1999-es Internet buborék
Az 1900-as években több kisebb - nagyobb buborék követte egymást. Az 1960-as években például a kis technológiai cégekben látták a nagy gazdagság reményét, mindent vettek ami valamilyen módon kapcsolódott az elektromossághoz. Ezt az őrületet a 1980-as években a biotechnológia váltotta fel, ami az 1990-es évekig tartott, amikoris a japán tőzsde került a középpontba. 1955 és 1990 között a japán ingatlanok értéke a 75-szörösére emelkedett. Ilyen értékeltség mellett Tokió városa többet ért mint az egész Egyesült Államok és csak a császári palota többet ért mint egész Kalifornia. 1989-ben a japán részvények, a világ részvénypiacának 45%-át tette ki, valamint az USA részvénypiacának a másfélszeresét. Ezekben a buborékokban közös volt, hogy nem csak a kisbefektetők értékítélete volt rossz, hanem az intézményi befektetőké is, akik nagyban hozzájárultak a buborékok fújódásához és ők is elszenvedői voltak a zuhanásoknak. Ez is azt bizonyítja, hogy az intézményi profi befektetők, a bankok, a befektetési szakemberek sem a realitások alapján hoznak befektetési döntéseket. Az emelkedések során nagy hírverést csapnak, és mindenki az ő titkukra kíváncsi, ezt meglovagolva fel is veszik a mágikus erővel rendelkező befektetői szerepet, akik mindig kitudják választani a legjobb részvényeket. De valójában épp úgy elragadja őket a mánia és képtelenségekkel kezdik el ideologizálni a helyzetet. Új értékelési modellek jelentek meg, amik valamilyen kifacsart módon, képesek alátámasztani ezeket a hihetetlen árazásokat. A biotechnológiai buborék közepén például a cégeknek nem kellett bevételt termelniük, a vállalati elemzők anélkül is megbecsülték a várható termékek értékét és azok profitját, mindezt egy olyan szakaszban, amikor a cég tulajdonképpen még el sem indult.
Bár ezek a buborékok is óriásit szóltak, de egyik sem volt olyan jelentőségű, mint az internet buborék, mely a 2000-es évek elején pukkant ki. Ekkor egy szempillantás alatt 8 trillió dollár vált semmivé. Ez annyi volt mint akkoriban Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Oroszország együttes éves termelése. A buborékok általában egy új üzleti lehetőség körül vagy új technológia körül bontakoznak ki, az internet buborék egyszerre volt mindkettő. Az internet egy új világot jelentett, ugyanis megváltoztatta, ahogyan kommunikálunk és megváltoztatta ahogyan vásárlunk. A buborékok közös jellemzője, hogy pozitív visszacsatolási hurkok jönnek létre. A növekvő árfolyamok azt jelentik, hogy ezek a cégek egyre többet érnek, ami sokakat vásárlásra ösztönöz, ami még tovább növeli az árfolyamukat, így még többen szálnak be és így tovább. Az emberek eldicsekszenek a barátaiknak, ismerőseiknek, rokonaiknak, hogy miként kerestek pénzt egy részvénnyel, és mivel mindenki erről beszél, senki nem tudja megállni, hogy maguk is befektessenek. Ez addig működik, amíg van olyan, aki hajlandó magasabb áron megvenni az eszközt. Márpedig nem emelkedhet semmi sem a végtelenségig, egyszer vége kell hogy legyen, nem lesz már több ember akinek el lehet majd adni.
A NASDAQ index az amerikai technológiai cégek papírjainak az értékeltségét méri, amin látható, hogy 1998 és 2000 között megtriplázódott ezeknek a papíroknak az értéke.
Bárkit aki megkérdőjelezte az új gazdaság cégeinek értékét, azt megbélyegezték, mint aki nem érti az internet adta új lehetőségeket. Természetesen ők jóval kevesebben voltak. Alapvetően nagyon nehéz megmondani, hogy adott pillanatban mennyit is ér egy vállalat pontosan, de azért egy józan paraszti gondolkodással vagy ha már egyszerű számításokkal is kilóg a lóláb, akkor már azért gondok vannak. A korábbi cikkben említett vasút őrület esetében sem volt lehetséges, minden pénz a világon vasút fejlesztésbe fektetni, úgy a 2000-es években is hasonló szinten forogtak a részvények.
A Cisco Systems egy amerikai multi vállalat, amely fogyasztói elektronikai berendezéseket, hálózati eszközöket, hang és kommunikációs technológiát és szolgáltatásokat (például routereket, switch-eket, felhő alapú szolgáltatásokat, kamerarendszereket... stb.) tervez és értékesít. Az 1999 -2000 években a cég részvénye az éves bevételének több mint százszorosán forgott, ami rendkívül magas (100 fölötti P/E ráta). A cég piaci kapitalizációja elérte a 600 milliárd dollárt. Ahhoz, hogy ez az árazás reális legyen, a cégnek több mint 15%-os hozamot kellett volna termelnie évente. Amennyiben a Cisco 15%-os hozamot hozott volna 25 éven keresztül, míg az amerikai GDP az akkoriban megszokott 5%-al nőtt volna, akkor az azt jelentette volna, hogy a Cisco 25 év alatt nagyobbra nőtt volna mint az Amerikai gazdaság. Nyilván való kellett volna, hogy legyen, hogy valami nem stimmel az árazással.
Az 1960-as évek technológiai buborékában, azok a cégek melyek megváltoztatták a nevüket és beletették valamilyen módon a "tronics" szót, hirtelen jelentősen magasabb árazáson kezdtek el forogni. Így volt ez a 2000-es években is, azok a cégek értékelődtek fel, amiknek a nevében szerepelt a "NET" szó, vagy az "E" szó, akkor is ha semmi közük nem volt az internethez.
Ahogy az a korábbi példákban is megfigyelhető volt, ilyenkor gombamód szaporodni kezdenek a hasonló cégek, így a 2000-es években is, 3 hónap alatt 1009db új internet startup cég jelent meg, és 159 új részvényt kibocsájtás történt. Ezekre az új cégekre szinte azonnal rá is haraptak a befektetők, akkor is ha logikusan végig gondolva, teljesen értelmetlenek voltak az ötletek. Az egyik cég például olyan kiegészítőket forgalmazott, amit bedugva a számítógépbe, a játékok szagokat tudtak kibocsájtani. Egy másik cég pedig egy alternatív pénzt talált ki, amit email-ben lehetett elküldeni.
Szinre leptek a Wall Street-i sztár elemzők, akiknek bármit mondtak az emberek figyeltek rájuk és olyan neveket aggat rájuk mint a "Netkirálynője", a "Telekom guru" és hasonlók. Milliós fizetéseket kaptak, de nem a tanácsaikért fizettek, hanem a kedvező elemzésekért kapták a vaskos jutalékokat, ugyanis a tanácsaik azok a cégeknek volt a legjövedelmezőbb, akikről jókat állítottak. A pénz valójában a befektetési, banki tevékenységből származott, az elemzések, tulajdonképpen csak marketing eszközként szolgáltak. Jóslataik pusztán ön beteljesítőek voltak, hiszen ha sokan vettek egy papírt, akkor annak az árfolyama valóban felment. Az elemzők voltak a buborék zászlós hajói, ők fűtötték a buborékot.
Szükség volt azonban olyan elemzési stratégiákra, amik alátámasztották az irracionális túlárazásokat. A régi, tradicionális vállalat értékelési stratégiák, már elavultak voltak, hiszen korlátok közé szorította, az új világ cégeinek értékelését. Ebben az új világban a bevétel, eladások és profit, nem voltak fontosak, helyette az úgy nevezett "szemgolyókat" vették az árazás alapjául, ami azt jelentette, hogy hányan látogattak meg egy weboldalt. Azok a felhasználók aki 3 percet töltöttek a weboldalon, azok már elszánt vásárlóknak minősültek. A netkirálynő, Mary Meeker például áradozott a Druckstore.com weboldalról, mert a látogatók 48%-a elkötelezett vásárló volt. Az senkit nem érdekelt, hogy valójában csak töredéke volt akik ténylegesen vásároltak. A telekommunikációs cégeknél pedig a földbe fektetett vezetékek hossza volt a mérvadó és nem pedig a valódi kihasználtság, vagy a bevétel. Az eredmény, óriási túlfejlesztés és felesleges kábelek.
Most nézzük meg, hogyan működik a média? Ha az embereknek tőzsdei hírekre és nagy sztorikra van szüksége, akkor azt fogják kapni. Mivel a legtöbb nézettséget ezek a történetek kapták, ezért a csapból is elkezdett a tőzsde folyni, már a háztartásokba is elkezdett beszivárogni, mindennapi beszédtéma lett, az unalmas, mélyreható számítások viszont senkit nem érdekeltek. Mindenki a következő nagy durranást kereste, így ezt kapták. Ahogy 1840-ben is 14 új heti magazin és 2 napilap jelent meg csak a vasútról, úgy most is gombamód szaporodtak az online tőzsdével kapcsolatos weboldalak is. A szkeptikus hangokat pedig elnyomta a tömeg izgatottsága, így természetesen megjelentek a csalók is akik ezt szépen meg is lovagolták. Számos cég, hamis könyvelésen keresztül szerzett óriási vagyonokat, például egyes cégek a banktól kapott kölcsönt is profit ként számolták el.
A 2000-es évek augusztusában aztán, végleg kipukkadt a lufi, a kisebb cégek nagy része be is csődölt, és csak a tényleg nagyon jó minőségű vállalatok maradtak fenn. Természetesen ők is jelentős károkat szenvedtek el.. A Cisco például a buborék kidurranása után, 86,5%-ot veszített az árfolyamából, az Amazon 98,7%-ot, a Yahoo 94,6%-ot, a Nortel Networks 99,7%-ot. Rengeteg befektető mindenét elveszítette, a hangulat az ellenkezőjére fordult, és a tömeg a korábbi sztár elemzők vérét akarta, perek és halálos fenyegetések kereszttüzébe kerültek. Mindenki elkezdte eladni a részvényeket, aminek következtében 2 éven keresztül szinte megállás nélkül zuhantak az árak.
Tanulságok
Látható, hogy a korábbi történetekkel rendkívül sok dolog egyezik és innen nézve könnyű lenne azt mondani, hogy jobban vigyáztunk volna, de akkor tényleg mindenki azt gondolta, hogy a világ örökre megváltozik, és a média, valamint az elemzők véleménye is, nagyon erősen alátámasztotta ezt a látszatot. Fontos megérteni, hogy azoknak a cégeknek amelyek befektetési banki tevékenységet végeznek, nem érdekük egy cég eladását javasolni, ezért jellemzően vételt, legrosszabb esetben is tartást javasolnak. Mivel a befektetési bankok végzik a cégek részvény kibocsájtását és egyéb banki ügyeit, így nem akarnak a saját ügyfeleiknek keresztbe tenni. Nem tehetik, mert azonnal ügyfeleket veszítenének. Érdekük tehát pozitívan nyilatkozni a cégekről, innentől kezdve az elemzők egyáltalán nem pártatlanok. A média pedig nem a Te érdekeidet szolgálja, hanem azt adja, amire igény van. Ha az emberek tőzsdei szárnyalást akarnak látni, akkor azt kapják, ha esést akarnak látni, akkor azt kapják, ha a koronavírus érdekli őket, akkor mindenhol a koronavírusról fog szólni minden. A média nem a jövőt mondja meg, hanem inkább tükröt tart a társadalomnak. Éppen ezért sosem azt kell tenni amit a média mond, hanem a médiából következtetni lehet az általános hangulatra. Ha mindenhol a mesterséges intelligencia van a középpontban, vagy a kripto valuták, akkor az csak azt jelenti, hogy most ez érdekli az embereket. Warren Buffett-nek (a világ egyik leghíresebb értékalapú befektetője) van egy nagyon jó mondása erre:
"Félj amikor mások kapzsik, és légy kapzsi amikor mások félnek."
Ez arra utal, hogy akkor kell eladni, amikor mindenki be akar szállni, hiszen ekkor lesz magas az ár, és akkor vegyél amikor mindenki menekül, mert ekkor lehet olcsón bevásárolni. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz megmondani, hogy mikor alakul ki túlárazás a piacon, de ezeket a történeteket ismerve, könnyebb észrevenni, hogy mikor kerül túlfűtött állapotba a piac, és nem fog Rád olyan mélyen hatni, ha valaki az ismerőseid közül arról áradozik majd, hogy hogyan duplázta meg a pénzét a legújabb mániában.
Érdekesség, hogy a legtöbb, világot megváltoztató találmányon, nem a korai befektetők kerestek a legtöbbet. Nem a technológiába fektetők lesznek akik sokat nyernek, hanem azok a vállalatok, amelyek később használni tudják majd az új technológiát. Így volt ez például a villanykörte, a vasút és az internet esetében is. Jellemzően a befektetők, túlbecsülik az új technológia elterjedésének a sebességét, és azonnali, gyors változást vizionálnak. Valójában azonban ha megnézzük, az internet valóban megváltoztatta az életünk számos területét, de nem egyik napról a másikra. Pedig az internet tényleg az egyik legnagyobb felfedezés a történelem során. Mégis csak szép lassan beleolvadt a mindennapokba, és szinte észrevétlenül lett teljesen természetes. Közben nem csak az internet szolgáltatók nyertek rajta, hanem mindenki... a boltok, a bankok, a kis vállalkozások, a nagy cégek, a zöldséges, a ruhagyártó, TECO... mindenki aki eltudta kezdeni beépíteni az üzleti folyamataiba és hatékonyabbá tudott válni.
Ne feledd, hogy a sikeres befektető legnagyobb erénye, a türelem és nem a jövőbelátás képessége.